KASSA

Szlovákia második legnagyobb városa KASSA nem csak Kelet-Szlovákia központja, hanem a Keleti-Kárpátoknak is, amelyek több nemzet és nemzetiség sajátosságait egyesíti.

KASSA (242 066 lakos) a Hernád folyó mentén fekszik a Kassai-medence nyugati szélén. A város hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik, és a jelene is nagyon dinamikus. Košice városa évszázadokon keresztül az egész régió legfontosabb kereskedelmi, ipari, kulturális és oktatási központja volt.

TÖRTÉNELEM

Középkori Kassa a helyi apátság és a vár között félúton alakult ki. A város írásos említése 1230-ba nyúlik vissza, amikor a települést Villa Cassa néven említik. Ebből a változatból alakult kis a latin Cassovia elnevezés, később a német Kaschau, a magyar Kassa és végül a szlovák Košice is.

A város 1342-ben szerezte meg a szabad királyi város rangot. A város számára különösen fontos volt 1369. május hetedike, amikor a város Európában elsőként kapta a király által aláírt címer okmányt. Jelenkorban ezt a napot Kassa város napjaként ünnepelik. A 15. században Kassa Magyarország második legnagyobb városa volt hétezer lakossal (Buda után, Pozsony előtt).

A 20. század radikális, nagyrészt politikai változásokat hozott a város számára. Kassa több új állam részévé is vált ebben a században. Az első változást 1918 utolsó napja hozta, amikor Kassa Csehszlovákia részévé vált. 1938 is komoly változást hozott, Kassa ekkor hat évre a Horthy féle Magyarország része lett.

1945-ben a várost az elsők között szabadította fel szovjet hadsereg, és ez év áprilisában itt ült össze először hazai földön a csehszlovák kormány. Ennek az ülésnek végeredményeként született az a dokumentum, amelyet Kassai kormányprogramként ismerünk.

Ebben az időben nagy mértékben megváltoztak a város egyéb jellegzetességei is – főleg a város nagysága, nemzetiségi összetétele és arculata. A második világháború végétől a 20. század végéig a város lakossága több mint kétszeresére nőtt. Az új (főleg vidékről érkező) lakosok számára ebben az időben több új lakónegyed született.

Ma a város lakosságának nagy része szlovák nemzetiségű, de élnek itt magyarok, németek és romák is. Košice legnagyobb ipari vállalata a Keletszlovákiai Vasmű lett (ma U.S. Steel), amely a város délnyugati részén épült fel.

NEVEZETESSÉGEK

A város nevezetességei után nem kell sokat utazni, a legnagyobb részük a történelmi városközpontban találhatóak. Ezek a műemlékek alkotják Szlovákia legnagyobb városi műemlék-rezervátumát. A műemlék-rezervátum központi része az orsó alakú főtér, melyet joggal tartanak Szlovákia egyik legszebb terének. A tér valójában egy állandóan nyüzsgő sétány, amelyet sok gyönyörű történelmi épület övezi. A város és a tér domináns épülete a gótikus Szent Erzsébet-dóm, amely nemcsak Szlovákia legnagyobb temploma, hanem a nyugati keresztény egyház legkeletebben fekvő székesegyháza is.

A dóm északi homlokzatánál áll a 14. századból származó Orbán-torony. Az külon álló Szent Mihály-kápolna a 14. századból származik, és eredetileg csontházként szolgált. A kápolna a Szent Erzsébet székesegyházzal és az Orbán-toronnyal együtt egy Szlovákiában egyedülálló gótikus épületegyüttest képez.

A főtér különösen nyáron élénk, főleg a színház és a székesegyház közötti terület. Ez a rész valójában egy park, amelyet egy éneklő szökőkút díszít.

A főtér déli részén megismerkedhetünk a középkori városfalakkal. Itt az alagsorba belépve az Alsó-kapu felújított alapjában találjuk magunkat, amit rendhagyó galériaként és koncertteremként használnak.

Kassa jelképe a Maratoni futó szobra. Ez a szobor a minden évben megrendezett Kassai Békemaraton jelképe, amely a világ legrégebbi maratoni futóversenyei közé tartozik.

A város egyik múzeumában látható a híres kassai aranykincs. Ez az egyedülálló 11 kilogramm súlyú érmegyűjtemény a 15. és a 17. század környékéről származik, és Európa 81 pénzverdéje képviselteti magát benne.

KASSA MŰEMLÉKEK

Szent Erzsébet-székesegyház

Európa legkeletibb fekvésű gótikus katedrálisa, Szlovákiában a legnagyobb templom és Kassa legfényesebb gyöngyszeme.

A Szent Erzsébet-székesegyház  a késői gótika stílusában épült és ahogy a neve is mutatja, Árpádházi (Thüringiai) Szent Erzsébetnek szentelték. Építése 1380-ban kezdődött és több szakaszban zajlott, 1508-ban fejezték be. Az impozáns külső mögött a székesegyház belső tere is rendkívül értékes.  Leginkább a 48 képet tartalmazó Szt. Erzsébet-oltár megkapó, illetve az Immaculata plasztika vagy a késői gótikus Angyali Üdvözlet szárnyasoltár. 

A Szt. Erzsébet-székesegyházról szóló legérdekesebb tudnivalók PDr. Kolcun Milan író, idegenvezető szerint: 

•    A Királylépcső. Európa öt, kettős csigavonalból felépülő lépcsője. (A továbbiakat Grazban, Segesváron, Kolozsvárott vagy Prágában találjuk).  A lépcsők megmászása nem okoz nagy fáradságot, néhány perc alatt megcsodálhatjuk a gótikus építészek szellemes megoldását. A királyi erkélyről gyönyörű kilátás nyílik a dóm középső részére és a nemrég rekonstruált szecessziós falfestményre a túloldalon. Épp azon a helyen állunk, ahol valószínűleg a Krisztus vére kegyhely is található volt. (lásd a 4. pontot).
•    A teljes egészében vasból készült oltár állítólag az egyedüli Európában. Amíg hozzá nem érünk, szinte el sem hisszük, hogy ezt a magas Szent Kereszt-oltárt a legapróbb részletekig vasból öntötték.  1931-ben az első világháború áldozatainak szentelték. Az oltár kiöntéséhez állítólag a háborúban használt fegyvereket használták.
•    Itt találhatók a Szent Kereszt, Szent Erzsébet, Szent András apostol és a három szent kassai vértanú ereklyéi is.
•    Krisztus vérének kegyhelye.  A középkorban itt álló előző templomban egy óvatlan pap a földre öntötte a vörös bort. Mivel ez már a Színeváltozás után történt, már Krisztus véréről volt szó. A padlón keletkező folt egészen világosan a Megváltót formázta a kereszten. Ez nem lehetett véletlen. A csoda helyszínére zarándokok érkeztek és a pápa is elismerte.
•    A Máriapócsi Könnyező Szűzanya-ikon másolata. miután 1696-ban a magyarországi Máriapócson könnyezni kezdett az ikon, I. Lipót császár elrendelte annak Bécsbe szállítását. Kassán áthaladva a bárcai jezsuiták másolatot készítettek a képről. Az eredeti alkotás a mai napig a bécsi Szent István bazilika főoltárja mellett látható. Érdekesség, hogy a máriapócsi másolat további két alkalommal könnyezett (1715 és 1905).
•    Kassa legszebb látképe a dóm északi tornyából tárul elénk. A lépcsőkön felfelé haladva megláthatjuk az óraművet és a harangokat, amelyeket a fiatal kassai harangozó ma is megkongat. Csupán nemrég került fel a kézi harangozás is az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékébe.
•    Az Utolsó ítélet dombormű. A dómlegszebb bejárata nem a főbejárat, hanem az északi kapu. A kapu felett látható a középkorból származó Utolsó ítélet dombormű, két sávban. A felső részen Jézus mint ítélőbíró látható. Az alsó részen emberek vonulnak nyugodt sorokban a mennyek ajtaja felé, a bűnösök pedig Leviathán szája felé. A holtak felkelnek sírjaikból és az átkozottak között püspököt és apácát is láthatunk.
•    A Rákóczi-kripta (a fejedelem zászlaja a szlovákok népi hőse, Jánošík is harcolt), az értékes 4-szárnyú Szt. Erzsébet oltár, a dómnál is idősebb keresztelőmedence, a toronyban található lépcsőlabirintus, a XVI. századi freskók, az óriási orgona, fantasztikus vízköpők, a csodálatos szecessziós csillár…

A Jakab-palota

A neogótikus stílusban épült Jakab-palota a Malom és a Štefánik utca sarkán áll, odavonzza a járókelők tekintetét.

Az épületet 1899-ben építette Jakab Árpád építész, a téglagyár tulajdonosa, mint magán lakóházat. Érdekesség, hogy az építkezés során a Szent Erzsébet- dóm átépítése során kiselejtezett építőköveket is felhasználták. Korábban a palota a város csendes szegletében állt, a Malom-árok partján, idilli környezetben. 1945-ben bizonyos ideig itt volt az akkori csehszlovák köztársasági elnök Edvard Beneš székhelye.

A Gerster-ház

A Korinthoszi-csatorna tervezőjének szülőháza

Noha a neve talán nem annyira ismert, a földrajz órákon mégis egy Kassán született tervezőmérnök  munkáiról tanultunk. Csak néhány méterre a földfelszín alatti múzeumtól áll Gerster Béla szülőháza, aki számos csatornát és vasutat tervezett, többek között a Panama-csatornát és a Korinthoszi-csatornát is.   

Márai Sándor szobra

Kassa talán legjelentősebb szülöttének szobra 

A Mészáros utcán végighaladva Kassa talán legjelentősebb szülöttének, Márai Sándornak a szobrához érünk, aki a városban töltötte gyermekkorát és középiskolai éveit. A szobor éppúgy örökíti meg, amilyen lehetett, gondolkodóként, a dolgok értelmét kutatva … 

Templomok

A Domonkosok temploma

A legrégebbi templom Kassán

A Fő utcáról letérve a jól ismert Domonkosok terére érkezünk, ahol a legrégebbi, 1290-ből származó templom áll. A templom mellett kolostort is létrehoztak, amelyben már a XIV. században iskola és egy ismert illuminátus-műhely működött. Több érdekességgel is találkozhatunk itt: a templom falain lévő freskók azt a látszatot keltik, mintha az épületnek nem is lenne mennyezete, az altemplomban temetkeztek, de rejtekhelyként is szolgált. A szőnyeg alatt váratlanul szvasztikákat fedezhetünk fel, a falakon pedig ál-repedések vannak…

A Ferencesek temploma 

A leghosszabb és a második legrégebbi templomot Kassán eredetileg a ferencesek emelték a XIV. század végén. Az épületben az évek során nemcsak templom volt, hanem fegyverraktár, kaszárnya, élelmiszerraktár, majd ideiglenesen székesegyházzá alakult, ám ma ismét eredeti funkcióját látja el, így köszöntötték falai II. János Pál pápát is 1995-ben, aki egy rövid időre meglátogatta a szomszédos konviktust is. A rendszeres misék mellett maradandó élményt nyújt az itt megrendezésre kerülő karácsonyi hangverseny is.

A premontreiek temploma  

A Szentháromságnak szentelt egyetemi templom gyönyörű épülete Kassa centrumának barokk stílusú gyöngyszeme

A templom 1681-ben épült azon a helyen, ahol I. Rákóczi György hajdúi három jezsuitát halálra kínoztak – őket ma kassai vértanúkként tartjuk számon (Marek Križin, Melicher Grodecký és Pongrácz  István). A tragikus eseményt követően a Rákócziak, Isten haragjától tartva úgy döntöttek, hogy templomot emelnek a jezsuiták számára. 1657-ben a templom mellett épült fel az első kassai egyetem, ezért kapta a templom is az egyetemi melléknevet. A templom külső megjelenése viszonylag egyszerű, letisztult, belső tere azonban díszes, Schrött Erazmus és Orosz Richárd csodálatos falfestményei díszítik. Az illúziót keltő festményeken kívül a fafaragások is rendkívül értékesek, például az 1600-ből származó szószéken, vagy a padokon és az oratóriumok ablakkeretein.  A kriptában, ahová a Rákóczi-család kívánt temetkezni, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc nyugszanak. 

Evangélikus templom

A kassai evangélikus templom, amelyet Juraj Kitzling terve szerint 1804 és 1816 között építettek, központi épület. A tipikus kórusokat oldalra kell helyezni. Érdekes az ovális alaprajzú kupolák illusztív rozettakazettákkal történő festménye, amelyeket az oldalsó és a főoltár megvilágít oszlopépítéssel. A belső teret szintén áthelyezték fából készült keresztet 1735-ből, amely a kihalt fa templomok temetőjéből származik. A templomba helyezett orgona körülbelül 300 éves. A plébániahivatal és a Gyülekezeti Ház, amelyek eredetileg evangélikus iskolák voltak, csatlakoznak az egyházhoz. A bejárat felett latin felirat látható: SOLI DEO GLORIA (Csak dicsőség Istennek).

Kálvinista templom

Valamennyi kassai templom közül ennek volt talán a legviszontagságosabb sorsa. A reformáció idején a kassaiak zöme a lutheránus vallásra tért át. A lutheránusok vallási szempontból elég konfliktusosak voltak, főleg a kálvinistákkal szemben. Konfiskálták templomaikat, egyet sem akartak meghagyni számukra. Templom-, paplak- és iskolaépítés céljából a Mészáros utcában jelöltek meg számukra egy parcellát. Miután megépült a templomuk (1652-55), elfoglalta azt a hadsereg. Később, miután a hadsereg kiürítette a templom, az Orsolyások kapták meg. Majd megint a hadseregé lett és ismét az Orsolyásoké, így cserélt a templom többször is gazdát. Ekkor a kálvinisták kaptak egy másik parcellát, ezúttal a várfalon kívül. Itt egy átmeneti fatemplomot építettek. Miután elmúlt a török veszély és a várost körülvevő védelmi fal elveszítette jelentőségét, megvásároltak egy a várfalhoz kapcsolódó raktárépületet itt a Fazekas utcában. 1805-11 között templommá építették át. A templom belső tere nagyon egyszerű, mondhatni puritán. A fatemplomból csak a s ceremóniakellékeket hozták át. Az egyetlen jelentősebb része a szószék. Hatásos látványt nyújt karcsú, 48 m magas tornya. Tornyára egy 1589-ből származó vaskakast helyeztek, mely korábban a Szent Erzsébet dóm északi tornyát díszítette.

Orsolyás nővérek temploma (Szent Mihály-arkangyal templom)

A kassai kálvinisták építették 1652-55 között. Váltakozva a kálvinisták, a hadsereg és az Orsolyás rend tulajdonában állt. Az Orsolyás rendet Eleonóra császárné helyezte át Pozsonyból Kassára 1698-ban. Még be sem rendezkedtek a templomban, máris más célokat szolgált. A nővérek tulajdonába véglegesen 1731-ben került, ez év júniusában fel is szentelték. Az egytornyos templom a magas szintű oktatásra hangsúlyt fektető női rend állandó tulajdonába került. Az Orsolyás nővérek Kassán több fajta iskolát is működtettek: óvodát, népi iskolát, polgári iskolát, gimnáziumot, tanári intézetet és családi iskolát is.

A templom beltere nagyon egyszerű, női atmoszférát sugároz ki. Oltárjai barokk stílusúak. A főoltár nagyon atipikus: A szentek barokk szobrai a falakon kerültek elhelyezésre. A templom védőszentjének, Mihály Arkangyal szobra központi helyen található. Feltételezhető, hogy a szobrok már jóval az oltár elkészülése előtt készen voltak, a sok tulajdonjogcsere miatt azonban nem volt idő az egységes oltár megépítésére, később meg, amikor a templom már az Orsolyás rendé lett, pénz nem volt. Az 1. emelet szintjén körbefutó empórium a protestantizmus hozama, korlátja rokokó stílusú. Az ablakok szecessziós festett üvegből készültek. A kórusra vezető folyosón egy barokk, öltöztethető madonna szobra áll, mely korábban fogadalmi ékszerekkel volt díszítve, ezek a 2. Világháború után nyomtalanul eltűntek.

Boldogságos Szűz Mária születésének temploma (görög katolikus egyház)

A templomot 1882-1898-ban építették William Kolatsek és Ludovit Schmidt építője szerint. Neoromán stílusban épült. A templom tornyai a Hôrka Krásná gróf Andráši gróf pénzügyi hozzájárulásának köszönhetően épültek. 1895 segített nekik befejezni. A belső berendezés, a főoltár, az oltárok és a szószék a századunk utolsó vége és kezdete alkotásai. A belső teret Štefan Hegedus és Jozef Király festők, Andrej Bacsó és Andrej Peregrin szobrászok készítették.

A Harang utcai zsinagóga

A legrégebbi, máig fennmaradt zsinagóga Kassán

A Harang utcában, a házak sorában szinte megbújik egy jeles épület: az 1883-ból származó zsinagóga, a mór építészeti stílus gyönyörű emléke. Közvetlenül a zsinagóga mellett találjuk a zsidó hitközség épületébe és az imaházba vezető bejáratot. Az udvarban a rabbi és a sochét (a kóser alapelvek szerint dolgozó hentes) lakásán kívül van itt egy kóser konyha, iroda és egészségügyi központ, illetve a legrégebbi zsidó fürdő, a mikve.

Immaculata

A legszebb barokk emlékmű a városban, amellyel a pestisjárvány elvonulásának állítottak hálából emléket. 

Az Immaculata egy 14 méter magas pestisoszlop, kő talapzaton áll, és 1722-1723-ban épült. Csúcsán Szűz Mária plasztikája látható, oldalain Szent Józsefet, Szent Sebestyént és Szent Lászlót ábrázolták. A szobrot Flachenfeld Viktorín postamester indítványára emelték a valamikori vesztőhelyen, kifejezve ezzel a pestis, a háborúk és az éhínség elhárítása iránti hálát.

A Hóhérbástya és a Rodostó

A Hóhérbástya azok közé a helyszínek közé tartozik, ahol a mai napig megtekinthetők a város egykori várfalai. A Hóhérbástya udvarán egy török épület hű mása áll, ebben a házban töltötte a nagy fejedelem, a Habsburg-ellenes felkelés és szabadságharc élén álló II. Rákóczi Ferenc száműzetését 1720 ás 1735 között, egészen haláláig.

A kassai középkori várfalak legszebb példája és a Szlovákiában fennmaradt legnagyobb bástya éppen a Hóhérbástya,amely  a városba vezető egyik kaput, a Festett Kaput védte. A Hóhérbástya udvarán egy török épület másolata áll, amely egy kis egzotikus hangulatot kölcsönöz Kassának. Az eredeti épület a törökországi Rodostóban (ma Tekir Dag) áll. A Rodostóban ma a Kelet-Szlovákiai Múzeum állandó tárlata látható, amelyet II. Rákóczi Ferenc emlékének szenteltek. A kiállítási tárgyak alapján jobban megismerhetjük a fejedelem hétköznapjait, életvitelét a száműzetés alatt, a felkelést, amelynek élére állt, illetve 1906-os újratemetésének körülményeit, amikor a Szent Erzsébet Dómban örök nyugalomra helyezték hazaszállított földi maradványait.   A tárlat domináns része az eredeti formájában megőrzött ebédlőbútor, amelyekből többet Rákóczi saját kezűleg alkotott. A kiállítást a korabeli fegyverek, képzőművészeti alkotások, a felkelés idején veretett pénzérmék, korabeli török bútordarabok, a fejedelem személyes tárgyai egészítik ki. 2006-ban az épület előtt leplezték le II. Rákóczi Ferenc szobrát. 

A városi címer

A legrégebbi és az első városi címer Európában.

A Kelet-Szlovákiai Képtárból kilépve egy kis parkba érünk. Ennek a parknak az elülső részében látható a kassai címer bronzplasztikája  – az 1369-ban Európában elsőként adományozott városi címer mása. A címert egy gyönyörű angyal tartja, feléje emelve védőn angyali szárnyait.

A történelmi városháza

Klasszicista stílusú épület, neobarokk elemekkel a Fő utca 59. sz. alatt – ez a Történelmi Városháza.

Korábban két jómódú polgári család há za állt ezen a helyen, az egyik éppen a jeles kassai szülött, Szathmári György érsek családja volt. A városháza épülete 1779-1780 között épült a pozsonyi építész, Langer J. tervei alapján. Az épület fényűző jellege az akkori Kassa jelentőségéről árulkodik. Érdemes megfigyelni a városháza homlokzatát, ahol a város címere is látható. 1927-ben a belső udvar hátsó részében nyílt meg a Slovan mozi. Az épület több évig könyvtárként szolgált és 1989-től a Bocatius János Közkönyvtár  név alatt, amely a volt kassai bírótól és költőtől kapta nevét. 1997-től a Történelmi Városháza  helyiségei reprezentációs célokat szolgálnak, itt székel a Kassai Látogató Központ is, amely a hazai és külföldi látogatóknak nyújt számos szolgáltatást. 

Puskin utcai zsinagóga

Ortodox zsinagóga és zsidó iskola

A Puskin utcán áll az ortodox zsinagóga felújított épülete, mellette pedig a valamikori zsidó iskola. Mindkét épület a kassai építészek, Oelschläger Lajos és Kabos Hugó munkáját dicséri, a XX. század harmincas éveinek végén épültek. Az ortodox zsinagóga a történelmi és a távol-keleti elemek egyedi keveredése, amellett a modern művészetek, a kubizmus jegyeit is viseli. A zsinagóga belső falain olvashatók az oda összegyűjtött zsidók ceruzával írt üzenetei, mielőtt elszállították volna őket a koncentrációs táborokba. Egyedüliként ez a zsinagóga mindvégig eredeti rendeltetésének szolgált. A szomszédos iskola, a Talmud Tóra épületében valaha egy macesz-pékség volt, illetve itt bújtak meg a csehszlovák menekültek, akik dél felé vagy a tengerentúlra indultak.

A Miklós-börtön

Valaha börtön, ma múzeumi tárlat a középkori büntetőjogról és bíróságokról, a város történelméről, a kézművesekről és a kereskedelemről.

A Miklós-börtön a Fő utcától nem messze álló két patrícius ház helyiségeiben jött létre, ahol a XVII: század elején a városi fogda és kínzókamra működött. Az épület 1909-ig szolgált ebben a minőségében, később a Felsőmagyarországi Múzeum Egylet (ma Kelet-Szlovákiai Múzeum) kezelésébe került, és így az 1940-1942 között elvégzett átfogó rekonstrukciós munkálatokat követően hozták létre benne a várostörténeti tárlatot. A középkori ítélkezésről, büntetőjogáról, a város történelméről, a kézművesekről és a kereskedelemről szóló kiállításhoz témájában a megújult Hóhérlakás és a Hóhérbástya felújított udvara is kötődik. 

Az Orbán-torony

Az Orbán-torony Kassa második legrégebbi műemléke. A XIV. század első felében épült, eredetileg a templom  haranglábaként. A torony előtt ma a felújított Orbán-harangot láthatjuk, amely az 1966-os tűzvészben pusztult el. A toronyban jelenleg egy egyedülálló viaszbáb-múzeum kapott helyett, ahol Kassa és Szlovákia történelméhez kötődő jeles személyiségeket ismerhetjük meg.

Az Alsó Kapu

Egyedi régészeti komplexum, ahol a város XIII. századi várfalainak egy részét láthatjuk.

A város alsó kapujának maradványait a Fő utca 1996-1997-ben zajló kiterjedt rekonstrukciója során tárták fel . Az itt látható várfalak a XIII. század második feléből származnak, a város megerősítése az 1706-1710-es időszakban fejeződött be. 

Kassai Állami Színház

Az Állami Színház épülete 1897-1899-ben épült neobarokk stílusban, Láng Adolf nyertes tervei alapján. Az épület kupoláján Auróra, a múzsák barátjának autentikus másolata áll.  A színház nézőtere lantot formáz, rendkívül gazdagon díszített. A nézőtér mennyezetén Shakespeare-drámák ihlette festményeket csodálhatunk meg.

A Megyeháza

Abaúj-Torna vármegye valamikori székhelye, ma a Kelet-Szlovákiai Képtár épülete.

A kassai paloták egyik közös jegye a címer elhelyezése azok homlokzatán.  Az Abaúj-Tornai vármegye, mint régi közigazgatási egység címerét 1558-ból a Megyeháza homlokzatán láthatjuk, ahol 1779-től székelt a megye közigazgatása. Ma pedig, a Kelet-Szlovákiai Képtár csodálatos kiállító helyiségein kívül meglátogathatjuk a gyönyörűen kialakított tárgyalótermet és a legkisebb nyilvános vetítőhelyiséget Kassán. 

Történelem

Kassa városa már a múltban is Európa egyik legfontosabb kereskedelmi kereszteződéseihez tartozott. Mindig is Kelet-Szlovákia központja volt, ez a terület pedig a történelmi Magyarország vonatkozásában jelentős volt.

A középkorban a város a legsűrűbben lakott területek közé tartozott. A XIII. században 24 szepesi város szövetsége alakult meg itt, továbbá a Pentapolitana, az 5 legfontosabb város szövetsége, vagy említhetnénk akár a 7 bányaváros szövetségét is.
Az első írásos emlék Kassáról 1230-ból származik. A kereskedelmi és stratégiai  szempontból egyaránt kedvező fekvésének és a kapott privilégiumoknak köszönhetően a város gyors fellendülésnek indult. 1307-ből származik az ország legrégebbi céhes alapítólevele, amely szintén Kassához kötődik. 1369-ben Kassa Európában elsőként kapott saját címert. A XV. század kezdetétől a Pentapolitana élén állt. 1347-től egészen a XVIII. század elejéig megőrizte a Magyarország második legnagyobb városa címet, Buda után. A város gazdasági, közigazgatási és politikai jelentőségéhez híven 1657-ben egyetem is létrejött Kassán.
A város történelmi központját a XVIII. században várfalak vették körül. Ma egy közel egy kilométer hosszú sétálóutca szeli végig a város szívét, amelynek mentén egymás mellett sorakoznak a pompás történelmi épületek, a régi királyok, grófok és nemesek egykori otthonai. A központ telis-tele van legendával, gazdag arisztokraták palotái és kézműves-otthonok váltják egymást, akárcsak templomok és kápolnák, terek és szűk utcák, amelyek elkerülhetetlenül vonzzák az arrajárók tekintetét. Az eredeti középkori tér ma a város domináns helyszíne, amely egyben Szlovákia legnagyobb kiterjedésű műemlékvédelmi területét alkotja.

A városközpontot történelmi és építészeti  szempontból egyaránt lenyűgöző épületek alkotják, egy lencsét formáló közterületen belül. Nézzünk hát bele ebbe a lencsébe és egyben a történelem világába!

Kassa történelmének mérföldkövei

1369 – az első címer Európában

1988 – Kassa a világ három olyan városának egyike, amelyet az ENSZ békevárosának nyilvánítottak

2013 – Európa kulturális fővárosa

2016 – A sport európai városa

2018 – az UNESCO Médiaművészetek Városa

2019 – az önkéntesség európai fővárosa

Múzeumok

Földfelszín alatti régészeti múzeum

A földfelszín alatti múzeum komplexumát, ahol látható a város eredeti kapuja és várfalai a XIII-XV. századból, a Fő utcán 1996-ban végzett felújítási munkálatok során tárták fel. A várfalakon kívül találhatunk itt a Szent Erzsébet-dómból származó tárgyakat és a volt kanálisok maradványait. A helyszín ma számos nyilvános és magán jellegű rendezvénynek ad otthont. 

Nyitva tartás: május – szeptember: kedd –vasárnap 10:00 – 18:00

A: Pod hlavnou ulicou
W: www.visitkosice.org
T: +421 (0)55 625 88 88
E: visit@visitkosice.org

Mislyei községi múzeum

A valamikori mislyei kolostorban,  a Kassától nem messze fekvő Alsó Mislyén található ez a múzeum. Alsómislyén 1977-ben egy átfogó kutatás zajlott a helyi bronzkori település és temető területén, amely Szlovákia legrégebbi lakott területe.  A feltárás során számos érdekes tárgy került elő, a rénszarvas és mammutvadászok eszközei, a temetkezéshez használt tárgyak, vagy például a legrégebbi játékszer a mai Szlovákia területéről  – egy agyag kocsi, illetve érdemes meglátogatni a kolostor földfelszín alatti katakombáit. 

Nyitva tartás: kérésre, igény szerint  

A: Nižná Myšľa, 10 km od Košíc
W: www.niznamysla.sk
T: +421 903 483 750
E: info@niznamysla.sk

Kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum

Földfelszín alatti széf a Kassai Aranykincs számára, a körmösi /Kožuchovce/ fatemplom a Maraton tér 2. sz. alatt, állandó tárlatok A Kárpátok világa és  Évszázadok a művészet tükrében címmel a Hviedozoslav utca 3. alatt, II. Rákóczi Ferenc keleties stílusú emlékháza – a Rodostó, a Középkori városfalak kiállítás a Hóhérbástya sötöt kazamatáiban, illetve a Miklós-börtönben látható rendkívül érdekes és ijesztő Kassai évszázadok c. kiállítás.

A: Kassai Aranykincs: Námestie Maratónu mieru 2, Kassa
Miklós-börtön /Hóhérbástya: Pri Miklušovej väznici 10, Kassa
Rodostó: Hrnčiarska 7, Kassa

Nyitva tartás: május– október: kedd – szombat 9:00 – 17:00, vasárnap 14:00 – 18:00, november – április: kedd –szombat  9:00 – 17:00, szombat  13:00 – 17:00

W: www.vsmuzeum.sk
T: +421 (0)55 622 03 09
E: info@vsmuzeum.sk

Márai Sándor Emlékkiállítás

EmlékkiállításA Márai Sándor Emlékkiállítást 2019. január 22-én nyílt meg. Kassán 1998 májusában létesült a Márai Sándor Emlékszoba a Grosschmid család egykori tulajdonát képező Mészáros utcai ház földszintjén, ahol már több kiállítás is bemutatta a város híres szülöttének életét és életművét. E szerény emlékszobát most hiánypótló és a világon egyedülálló kiállítás váltja fel, amelynek célkitűzése, hogy méltóképpen képviselje Márai Sándor emlékét az író életében központi szerepet betöltő városban.

Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10:00 – 17:00; az utolsó belépésre 16:00-ig van lehetőség.

A: Mäsiarska 35, Košice
W: www.maraisandor.eu
T: +421 (0)55 728 7303
E: info@maraisandor.eu
FB: fb.com/MaraiSandorKassa

Szlovák Műszaki Múzeum

Az egyetlen olyan múzeum Szlovákiában, amely a technika történelmével foglalkozik. Számos tárlatot nézhetünk végig a kohászat, gépészet, bányászat, kovácsmesterség, földméréstan – térképészet, híradástechnika és fizika területéről.  A kiállítás része a Stodola Aurél –részleg is, ahol  gőz, robbanó és hidromotorokat láthatunk, illetve az Elektromos kisülések termét is. Kiegészítésként egy interaktív, gyermek-és ifjúsági műszaki-tudományos központ  is kialakításra került.

Nyitva tartás: kedd – péntek  9:00 – 17:00, szombat – vasárnap  12:00 – 17:00

A: Hlavná 88, Košice
W: www.stm-ke.sk
T: +421 (0)55 622 40 35
E: stmke@stm-ke.sk

Planetárium

A csillagvizsgálóban 5000 csillagot, a naprendszert, az északi és déli csillagos égboltot figyelhetjük meg.  Az asztronómiai programok az égbolton való tájékozódással és a csillagképek mitológiájával foglalkoznak.

Nyitva tartás: kedd – péntek 9:00 -17:00; a csillagvizsgálóban megvalósuló programok feltétele a legalább 10 fizető látogató.

A nyilvánosságnak szánt programokról kérjen előzetes tájékoztatást a következő telefonszámokon:  +421 (0)55 726 06 56 alebo +421 (0)55 622 40 35

A: Slovenské technické múzeum, Hlavná 88, Košice
W: www.stm-ke.sk
T:  +421 (0)55 726 06 56
E: stmke@stm-ke.sk

Kassai Repülőgép Múzeum

A múzeumban robbanó –és sugárhajtó művek, eredeti vadászrepülőgépek és helikopoterek, történelmi repülőgépek másolatai láthatók. Az egyes kiállítások: A repülés kezdetei 1945-ig, Repülési technológiák – a repülőszerkezetek fejlődése, elnöki gépek galériája, európai, amerikai, kínai repülőgépek eredeti darabjai, a közúti közlekedés története. Irányultságát tekintve a múzeum egyedülállónak számít Európában. 

Nyitva tartás: kedd – vasárnap  9:00 – 16:00

A: Letisko Košice
W: www.stm-ke.sk
T: +421 (0)55 683 22 72, +421 (0)903 747 595
E: muzeumletectva@stm-ke.sk

NOSTALGIA Cassovia Oldtimer

A múzeumban történelmi automobilok magángyűjteménye látható. A kiállított autókon kívül hétköznapi használati tárgyakat láthatunk, régi kassaiaktól, amelyek ma sokak számára a gyermek-vagy fiatalkorukat idézik.

Nyitva tartás: 15 főt nem maghaladó csoportok számára foglalás legalább egy nappal korábban.

A: Alvinczyho 28
W: www.cassoviaoldtimer.sk
E: info@cassoviaoldtimer.sk

SteelPark

A Steel PARK egyenlő a számos eredeti kiállítási tárggyal, amelyek érdekfeszítő és szórakoztató módon kívánják felkelteni a gyerekek és fiatalok figyelmét a tudományok, a technika és a modern technológiák iránt. A látogatók bekapcsolódhatnak a különféle kísérletekbe, megfigyelhetik a fizikai törvényeket játékos formában és így szinte garantált, hogy sem gyermek, sem a felnőttek nem fognak unatkozni.  A képzeletnek ebben a múzeumban semmi sem szab határt!

Nyitva tartás: Foglalás 15 főnél magasabb létszámú csoportok számára hétfő – péntek 9:00 – 13:00 / nyilvánosság szerda – péntek 14:00 – 18:00 / nyilvánosság szombat –vasárnap 14:00 – 18:00

A: Kukučínova 2, Košice
W: www.steelpark.sk
T: +421 (0)55 300 93 00
E: zuzana.filcakova@k13.sk

Galériák

Kelet-Szlovákiai Képtár

A Kelet-Szlovákiai nemcsak a kelet-szlovákiai képzőművészet történelmi gyűjteményeit hivatott bemutatni, hanem kortárs művészek kiállításainak is rendszeresen helyet ad.  A modernek korszakát bemutató kiállítást, amely a XX. század elején Kassán alkotó művészeket jelenti, valóban kár lenne elmulasztani. A képtár tulajdonában jelenleg több, mint 7000 műalkotás található, a XIX, XX. és XXI. századból. Az intézmény évente mintegy 40 kiállítást szervez, saját helyiségeiben, illetve más szlovák vagy külföldi helyszíneken. A galériában magyarázattal és tárlatvezetéssel egybekötött látogatásokat is  rendeznek gyermekek és felnőttek számára egyaránt.

Nyitva tartás: kedd  – vasárnap 10:00 – 18:00

A: Kiállítási termek Hlavnán 27, Košice
Kiállítási termek Alžbetinán 22, Košice
W: www.vsg.sk
T: +421 (0)55 681 75 11

Löffler Béla Múzeum

A jeles kassai szobrászművész házában került kialakításra ez a kiállítóterem, ahol nemcsak a művész saját műveit és számos képzőművész különleges önarckép-gyűjteményét csodálhatjuk meg, hanem rendszeresen bemutatkoznak itt kortárs és régebbi szlovák, európai és a világ minden tájáról származó művészek . 

Nyitva tartás: kedd  – szombat  10:00 – 18:00, vasárnap 13:00 – 17:00

A: Alžbetina 20, Košice
W: www.lofflermuzeum.sk
T: +421 (0)55 622 30 73, +421 (0)55 622 32 34
E: lofflermuzeum@gmail.com

„Kotolňa“

A „Kotolňa“ – „Kazánház“ egy új kulturális tér példája, ahol különféle stílusok találkoznak össze váratlanul. Rendszeresen támogatják  a helyi művészeket. 

Nyitva tartás: A Kazánház rendezvény-jellegű helyiség. A nyitva tartás a képtár aktuális programja szerint alakul.

A: Strojárenská 3, Košice
W: www.divebuki.sk
E: info@divebuki.sk

Šopa Gallery

A Šopa Gallery egy kisebb méretű helyiség kortárs szerzők műveinek bemutatására.  A képtár főként a szlovák és külföldi képzőművészek nemzedékét tartja szem előtt, hangsúlyozva a művészi megközelítések sokféleségét. Így az egész év folyamán eredeti programokat tud kialakítani. Hasonlóan fontos hozadéka az oktató-nevelő hatás, amely szakmai műhelyek, viták és előadások formájában valósul meg. 

Nyitva tartás: hétfő  –péntek 16:00 – 18:00  vagy kérésre 

A: Hlavná 40, Košice
T: +421 (0)911 224 391
E: E: info@sopagallery.sk

DIG Gallery

A DIG Gallery már 2012 óta jelenti a digitális és mediális művészet bemutatásának alternatív platformját.  A DIG Gallery főként ennek a művészeti ágazatnak a feltérképezését és népszerűsítését tartja szem előtt,  szorgalmazza a helyi és nemzetközi kapcsolatok kiépítését, támogatja a művészek gyakorlati képzését és a kreatív tevékenységeket. 

Nyitva tartás: A DIG Gallery rendezvény-jellegű intézmény, nyitva tartása az aktuális programtól függ. 

A: Strojárenská 3, Košice
W: www.diggallery.sk
E: info@diggallery.sk

Nyitott Városi Képtár 

A Nyitott Városi Képtár egy közterületen működő képtár, amelynek túlnyomó részét a házak homlokzatára festett falfestmények alkotják. Az elsődleges szándék a köztér esztétizálása, amelynek természetes és várható hatása a vizuális szmog és kulturális érzékenység növelése.  Jelenleg Kassa az egyedüli város Szlovákiában, ahol egy ilyen jellegű specifikus projekt létezik. A rendhagyó képtár része egy lengyel művész alkotása, az  M-CITI WARAS, amely 2013-ban a legjobb street-art díjat kapta. 

Nyitva tartás: bármikor

A: Kassa városa  

További képtárak

Galéria Eckerdt
Nyitva tartás: kedd, szerda és péntek  14:30 – 17:30

Make Up Gallery
Nyitva tartás: szerda – vasárnap 15:00 – 19:00

Nyitva tartás igény szerint és a kiállítások ideje alatt:
NOVA Photogallery

Színházak

Kassai Állami Színház

A Kassai Állami Színháznak dráma, balett és operatársulata is van. A színház két színpadon működik, az egyik az 1899-ben épült történelmi épületben van és attól nem messze egy art-deco stílusú épületben egy kis színpad is működik. Egy évadban átlagosan 6 bemutatót tartanak, különféle műfajban.  Az előadások minőségét nemcsak a közönség, hanem a kritikusok is értékelik.

Cím: Történelmi épület: Hlavná 58, Kassa
Kis Színpad: Hlavná 76, Kassa
T: +421 (0)55 245 22 00
E: sdke@sdke.sk
W: www.sdke.sk

Thália Színház

A Thália Színház az egyetlen kassai magyar nyelvű színház. Az évi 160-170 előadásból mintegy 60-at a városban mutat be, és ezen kívül az egész országban tájol, gyakran vendégszerepel Magyarországon is. 

Cím: Mojmírova 1, Košice
T: +421 (0)55 622 41 24
E: info@thaliaszinhaz.sk
W: www.thaliaszinhaz.sk

Bábszínház

A Bábszínház 1959-ben alakult, a negyedik ilyen jellegű intézmény az országban. Megalakulása óta 180-nál is több darabot mutatott be, 10 000-nél is több előadás során, ez az egyedüli hivatásos  bábászínház Kelet-Szlovákiában.

Cím: Alžbetina 38, Košice
T: +421 (0)55 622 04 55
E: vstupenky@bdke.sk
W: www.bdke.sk

TOVÁBBI SZÍNHÁZAK

Staromestské divadlo – Óvárosi Színház
Stará baštová 1/ www.staromestske-divadlo.sk
Művészek kötetlen társulása, amely felnőtteknek , fiataloknak és gyermekeknek egyaránt készít előadásokat.

Divadlo na Peróne / Nižná úvrať 25 / www.naperone.sk
Hivatásos független színház, amely 2005-tól folyamatosan működik a városban.

Romathan / Štefánikova 4 / www.romathan.sk
Hivatásos roma színház Kassán.

Márai-ház

Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb, legismertebb szerzője, egyben az egyik legkülönösebb sorsú írója gyermekkorának néhány évét töltötte e házban. A házban 1988-ban egy Márai-emlékszobát nyitottak meg a városi önkormányzat támogatásával, erre a ház falán található kétnyelvű emléktábla utal.

A Márai Sándor Emlékkiállítást 2019. január 22-én nyílt meg. Kassán 1998 májusában létesült a Márai Sándor Emlékszoba a Grosschmid család egykori tulajdonát képező Mészáros utcai ház földszintjén, ahol már több kiállítás is bemutatta a város híres szülöttének életét és életművét. E szerény emlékszobát most hiánypótló és a világon egyedülálló kiállítás váltja fel, amelynek célkitűzése, hogy méltóképpen képviselje Márai Sándor emlékét az író életében központi szerepet betöltő városban.

KOŠICE

Druhé najväčšie slovenské mesto Košice je nielen centrom  východného Slovenska, ale aj jadrom oblasti Východných Karpát, spájajúcej špecifiká viacerých národov a národností.

Mesto KOŠICE (242 066 obyvateľov) leží na rieke Hornád na západnom okraji Košickej kotliny, má dlhú a bohatú históriu a prežíva veľmi dynamickú súčasnosť. Metropola Abova bola po stáročia najvýznamnejším strediskom celého regiónu, prirodzeným centrom obchodu, remesiel, kultúry a vzdelanosti.

HISTÓRIA

Stredoveké mesto Košice vzniklo približne v polovici cesty medzi opátstvom a hradom. Jeho písomne potvrdená história siaha do roku 1230. V prvých listinách sa spomína pod názvom Villa Cassa, z ktorého sa vyvinulo latinské pomenovanie Cassovia, nemecké Kaschau, maďarské Kassa a napokon aj slovenské Košice.

V roku 1342 sa dočkali dôležitých výsad slobodného kráľovského mesta. Mimoriadne významný je pre Košice dátum 7. máj 1369. V tento deň dostali ako prvé mesto v Európe kráľom signovanú erbovú listinu. Tento deň sa dodnes oslavuje ako Deň mesta Košice. V 15. storočí boli Košice so sedemtisíc obyvateľmi druhým najväčším mestom Uhorska (prvý bol Budín a tretia Bratislava).

20. storočie zmenilo Košice radikálnym spôsobom, pričom zmeny mali do značnej miery politický charakter. Mesto sa v prvom rade začlenilo do nových štátnych útvarov. Posledný deň roku 1918 sa stalo súčasťou Československej republiky, v roku 1938 ho na viac ako šesť rokov zabralo horthyovské Maďarsko.

V apríli 1945 sa v Košiciach zišla po prvý raz na domácej pôde československá vláda. Výsledkom tohto stretnutia bol dokument známy ako Košický vládny program o povojnovom usporiadaní slobodnej republiky.

Postupne sa menili aj ďalšie významné atribúty Košíc: veľkosť, národnostná štruktúra a celkový vzhľad. Od konca druhej svetovej vojny do konca 20. storočia sa počet Košičanov viac ako zdvojnásobil. Pre nových obyvateľov prichádzajúcich najmä z vidieka vznikli nové obytné štvrte.

Dnes tvoria výraznú väčšinu populácie mesta Slováci, minoritne sú zastúpení Maďari, Česi a Rómovia. Najväčším podnikom v Košiciach a jedným z najväčších podnikov na celom Slovensku sa stali Východoslovenské železiarne (dnes U. S. Steel) postavené za juhozápadnými hranicami mesta.

PAMIATKY

Za pamiatkami Košíc netreba chodiť veľmi ďaleko, pretože takmer všetky sa sústreďujú do historického centra mesta, ktoré je rozlohou najväčšou mestskou pamiatkovou rezerváciou na Slovensku. Jeho ústredným priestorom je vretenovité Hlavné námestie, ktoré sa právom považuje za jedno z najkrajších slovenských námestí. Je mimoriadne živou pešou zónou olemovanou množstvom krásnych historických budov. Dominantou mesta aj námestia je gotický Dóm sv. Alžbety ktorý je najväčším kostolom na Slovensku a zároveň najvýchodnejšie ležiacou katedrálou západného typu v Európe.

Pred severným priečelím dómu stojí Urbanova veža postavená v 14. storočí. Samostatne stojaca kaplnka sv. Michala, bývalá kostnica, z konca 14. storočia vytvára spolu s Dómom sv. Alžbety a Urbanovou vežou ucelený a na Slovensku ojedinelý gotický súbor pamiatok.

Najmä v lete je najživším miestom celých Košíc priestranstvo medzi divadlom a dómom. Tvorí ho park so spievajúcou fontánou.

V južnej časti ústredného námestia sa možno oboznámiť so stredovekým mestským opevnením. Vstupom do podzemia sa ocitneme v zrekonštruovaných základoch Dolnej brány, ktoré sa využívajú ako netradičná galéria a koncertná sála.

Košickým symbolom je aj Socha maratónca. Pripomína skutočnosť, že v Košiciach sa každoročne na jeseň organizuje Medzinárodný maratón mieru, ktorý patrí k najstarším na svete.

V jednom z múzeí si návštevníci môžu prezrieť aj slávny Košický zlatý poklad. Jedinečná zbierka zlatých mincí z 15. až 17. storočia s hmotnosťou 11 kg pochádza z 81 európskych mincovní.

KOŠICE PAMIATKY – KASSA MŰEMLÉKEK

Dóm sv. Alžbety

Najvýchodnejšia gotická katedrála v Európe, najväčší chrám na Slovensku a v neposlednom rade pýcha mesta Košice.

Dóm sv. Alžbety je postavený v slohu vrcholnej gotiky a ako už napovedá jeho názov, zasvätený bol sv. Alžbete Uhorskej (Durínskej). S jeho stavbou sa začalo okolo roku 1380, rozdelená bola na viacero etáp a dokončená bola v roku 1508. Okrem impozantného exteriéru ukrýva katedrála aj vzácny interiér. Upúta najmä oltár sv. Alžbety so 48 obrazmi, zavesená plastika Immaculaty a neskorogotický krídlový oltár Navštívenia Panny Márie.

Naj zaujímavosti Dómu Sv. Alžbety podľa sprievodcu a spisovateľa PhDr. Milana Kolcuna:

• Kráľovské schodisko vnútri Dómu. Jedno z piatich dvojitých, točitých, gotických schodísk v Európe. (Za ďalšími by ste museli ísť do Grazu, Šegešváru, Kluži či do Prahy.) Výstup po schodoch nie je fyzicky náročný a za pár minút oceníte dômyselnosť gotických staviteľov. Z kráľovského balkóna je nádherný výhľad na celú strednú časť Dómu i na krásnu len teraz zrekonštruovanú secesnú fresku naproti. Ocitnete sa na mieste, kde sa zrejme vystavovala najsvätejšia Krv Kristova (viď bod 4).

• Celokovový oltár je údajne jediný v Európe. Až kým sa človek nedotkne, neuverí, že tento vysoký oltár svätého Kríža je do najmenšieho detailu odliaty zo železa. V r. 1931 ho posvätili na pamiatku obetí 1. svetovej vojny. Je vraj odliaty zo zbraní použitých v tejto vojne.

• Miesto, kde nájdete relikvie sv. Kríža, sv. Alžbety, sv. Ondreja apoštola i troch sv. košických mučeníkov.

• Miesto kultu Kristovej krvi. V stredoveku v predošlom kostole na tom istom mieste nepozorný kňaz vylial červené víno. Stalo sa to po Premenení, čiže išlo už o Kristovu Krv. Takto vytvorený obrazec na podložke jasne pripomínal Ukrižovaného. To nemohla byť náhoda. Na miesto zázraku prichádzali tisíce pútnikov a uznal ho i pápež.

• Kópia plačúcej ikony z mesta Mária Pócs. Po tom ako v r. 1696 ikona v maďarskom meste Pócs zaslzila, cisár Leopold I. ju nariadil previezť do Viedne. Cestou cez Košice jezuiti z Barce dali vyhotoviť jej kópiu. Originál je doteraz blízko hlavného oltára Dómu sv. Štefana vo Viedni. Zaujímavosťou je, že kópia zhotovená pre Pócs zaslzila ešte dvakrát (1715 a 1905).

• Najkrajší výhľad na Košice je z Dómskej veže. Počas výstupu uvidíte hodinový stroj i zvony, na ktorých mladý košický zvonár zvonieva i teraz. Len nedávno bolo ručné zvonenie na Slovensku zapísané do Svetového kultúrneho dedičstva UNESCO.

• Reliéf Posledného súdu. Najkrajší vchod do Dómu nie je hlavný, ale od severu. Nad dverami je vidno v dvoch pásoch stredovekú predstavu Posledného súdu. V hornom je Ježiš na nebesiach ako Sudca. V dolnom pokojní ľudia mieria k nebeskej bráne, hriešnici opačným smerom do tlamy Leviathan. Mŕtvi vstávajú z hrobov a medzi zatratenými zbadáme aj biskupa či mníšku.

• Krypta Rákócziho (za ktorého istý čas bojoval Jánošík), vzácny 4-krídlový oltár sv. Alžbety, krstiteľnica staršia než Dóm, labyrint schodísk vo veži, fresky zo 16. storočia, obrovský organ, fantastické chrliče, nádherný secesný luster…

Jakabov palác

Jakabov palác, budova postavená v neogotickom slohu, stojí na rohu Mlynskej a Štefánikovej ulice, odkiaľ púta pohľady okoloidúcich.

Budovu postavil v roku 1899 Arpád Jakab, staviteľ a majiteľ tehelne, ako svoj súkromný dom.  Zaujímavé je, že pri stavbe Jakabovho paláca boli použité aj  kamenné časti pochádzajúce z Dómu sv. Alžbety, ktoré boli vyradené pri jednej z rekonštrukcií. V minulosti stál palác v pokojnej časti Košíc, na brehu Mlynského náhonu, čím sa vytvárala nádherná idyla. Istý čas v roku 1945  bola budova sídlom prezidenta Československa – Edvarda Beneša.

Gersterov dom

Rodný dom projektanta Korintského prieplavu

Meno tohto košického rodáka mnohým možno veľa nepovie, ale názvy jeho diel poznáme z hodín geografie. Len kúsok od východu z podzemného múzea spoznáte veľkosť košického inžiniera Bélu Gerstera – projektanta známych prieplavov, kanálov a železníc, medzi inými aj Panamského či Korintského prieplavu.

Socha Sándora Máraiho

Socha azda najvýznamnejšieho košického rodáka

Mäsiarskou ulicou sa dostanete k soche azda najvýznamnejšieho košického rodáka – svetoznámeho spisovateľa Sándora Máraiho, ktorý v meste prežil svoje detstvo a stredoškolské roky. Socha ho znázorňuje takého, akým bol, premýšľajúceho nad zmyslom mnohých vecí…

Kostoly

Dominikánsky kostol

Najstarší kostol v Košiciach

Z poznávania chrámov Hlavnej ulice sa presunieme na známe Dominikánske námestie s trhom, ktoré nesie názov po najstaršom kostole z roku 1290. Pri kostole sa nachádzal aj kláštor, v ktorom už v 14. storočí pôsobila škola a známa iluminátorská dielňa. Kuriozít tu nájdeme hneď niekoľko: úchvatné fresky na stenách kostola vytvárajú ilúziu, ako keby ani nemal strechu, svet podzemia slúžil na pochovávanie, ale aj ako úkryt. Pod kobercom nečakane objavíte svastiky, na stenách sú falošné trhliny…

Františkánsky kostol

Najdlhší a druhý najstarší kostol v Košiciach

Najdlhší a druhý najstarší kostol v Košiciach založili pôvodne františkáni už koncom 14. storočia. Najprv kostol, potom sklad zbraní, kasárne, sklad potravín, dočasná katedrála – tým všetkým chrám prešiel, aby sa nakoniec už vo svojej prvotnej funkcii potešil návšteve pápeža Jána Pavla II. v roku 1995, ktorý krátko pobudol aj v priľahlej budove konviktu. Okrem celoročných omší si nenechajte ujsť vianočný koncert, ktorý je veľkým zážitkom.

Premonštrátsky kostol

Nádherná stavba Univerzitného kostola sv. Trojice predstavuje barokový klenot historického jadra Košíc

Kostol bol postavený v roku 1681 na mieste, kde  hajdúsi Juraja I. Rákócziho umučili troch jezuitov – známych svätých košických mučeníkov (Marek Križin, Melicher Grodecký a Štefan Pongrác). Po tejto tragickej udalosti sa tu Rákócziovci zo strachu pred Božím trestom rozhodli postaviť pre jezuitov kostol. V roku 1657 bola vedľa univerzitného kostola postavená  prvá košická univerzita – preto nesie kostol prívlastok univerzitný. Hoci je vonkajšia architektúra pomerne jednoduchá, interiér zdobia obdivuhodné nástenné maľby Erazma Schrötta a Richarda Orosza. V interiéri je okrem dokonalých iluzívnych malieb možné obdivovať aj cenné rezbárske práce, akými sú kazateľnica z roku 1600, lavice či okenné rámy oratórií.  V krypte, ktorá mala slúžiť ako pohrebné miesto Rákócziovskej rodiny je pochovaná kňažná Žofia Báthory a jej syn František I.

Evanjelický kostol 

Evanjelický kostol v Košiciach, vybudovaný v období 1804 – 1816 podľa návrhu Juraja Kitzlinga, je centrálna stavba. Po stranách sú umiestnené typické chóry. Zaujímavé sú kupola oválneho pôdorysu s iluzívnou maľbou kaziet s rozetami, presvetlená laternou a hlavný oltár so stĺpovou architektúrou. Do interiéru bol prenesený aj drevený kríž z roku 1735 ktorý pochádza z cintorína pri zaniknutých drevených kostoloch. Organ do kostola umiestnený má asi 300 rokov. Ku Kostolu sa pripája Farský úrad a Zborový dom, ktoré boli pôvodne evanjelickou školou. Nad vchodom je nápis po latinsky SOLI DEO GLORIA (Jedine Bohu sláva).

Kalvínsky kostol

Štyridsaťosem metrov vysoká štíhla veža s kovovým kohútom zdobí Kalvínsky kostol na Hrnčiarskej ulici. V rokoch 1805 – 1811 zo starého trojposchodového vojenského skladu v hradbách mesta kalvíni vystavali svoj kostol. Do charakteristicky jednoduchého dreveného interiéru kostola umiestnili iba bohoslužobné nádoby, pôvodne uložené v drevenom chráme na Moldavskej ulici. V kostole okrem výzdoby chýba i oltár. Vnútornému priestoru dominuje krásna dobová kazateľnica a organ pochádzajúci roku 1813. Veža kostola bola do dnešnej výšky dostavaná v roku 1895. Zdobí ju kovový kohút pochádzajúci z roku 1689, ktorý kedysi sídlil na veži Dómu sv. Alžbety. Kostol má úctyhodnú kapacitu 800 ľudí.

Kostol sv. Michala archanjela (Uršulínsky kostol)

Uršulínsky kostol bol pôvodne postavený pre kalvínov, staviteľmi Jánom Bradom a Baltazárom Reinerom. Kostol v barokovom štýle budovali v období 1642 až 1655. Majiteľom kostola boli striedavo do roku 1698 evanjelici a katolíci. Vrcholom bolo, že jedným z viacnásobných majiteľov bolo i vojsko, ktoré využívalo budovu ako sklad zbraní, pretože bol vraj umelecky najmenej hodnotný na tú dobu. Uršulínky, ktoré ako v poradí štvrtý rád (po dominikánoch, františkánoch a jezuitoch) práve prišli do Košíc (1698), si kostol ani nestihli zariadiť a už im ho vzali. Natrvalo im ho dali až v roku 1731. Okrem vysokej hlavnej lode má kostol aj dve menšie, bočné lode. Nad nimi sú chóry, ktoré sú lemované rokokovým zábradlím. Vo svätyni sú pravé (napravo) i falošné (naľavo) okná so sklenými výplňami v secesnom slohu.

Chrám narodenia presvätej Bohorodičky (Gréckokatolícky kostol)

Chrám bol postavený v rokoch 1882 – 1898 podľa projektu Viliama Kolatseka a staviteľa Ľudovíta Schmidta. Je postavený v neorománskom slohu. Veže chrámu boli postavené vďaka finančnému prispeniu grófa Andrášiho z Krásnej Hôrky, ktorý r. 1895 pomohol ich k dokončeniu. Vnútorné zariadenie, hlavný oltár, bočné oltáre i kazateľnica sú dielami z konca minulého a začiatku nášho storočia. Interiér dotvárali maliari Štefan Hegedus a Jozef Király, sochári Andrej Bacsó a Andrej Peregrin.

Synagóga na Zvonárskej ulici

Najstaršia zachovaná synagóga v Košiciach

Na Zvonárskej ulici, v zástavbe domov, nenápadne stojí najstaršia zachovaná synagóga v Košiciach z roku 1883 – krásny príklad maurského štýlu. Hneď vedľa nej je vchod do židovskej náboženskej obce a budova modlitebne. Vo dvore sa okrem rabínovho bytu, priestoru a bytu pre šocheta (osoba, ktorá rituálne zabíja zvieratá a predáva ich mäso), košér kuchyne, radnice, kancelárie a zdravotného strediska obce nachádzajú aj najstaršie rituálne kúpele mikve.

Synagóga je pre bežnú verejnosť zatvorená, konajú sa v nej však výstavy a v prípade záujmu je možné objednať si prehliadku.

Immaculata

Najkrajšia baroková pamiatka v meste, postavená z vďaky za zažehnanie morovej epidémie.

Immaculata je 14 metrov vysoký morový stĺp na kamennom podstavci postavený v rokoch 1722 až 1723. Na jeho vrchole sa nachádza plastika Panny Márie, po bokoch sú umiestnené plastiky Jozefa, Sebastiána a Ladislava. Postavený bol z podnetu poštového správcu Viktorína Flachenfelda na mieste niekdajšieho popraviska, ako prejav vďaky za zažehnanie morovej epidémie, vojen a hladu.

 

Katova bašta a Rodošto

Jedným z miest, kde je v súčasnosti možné pozorovať stredoveké mestské hradby Košíc je aj Katova bašta. Dominantou nádvoria Katovej bašty je orientálna stavba – replika tureckého domu, v ktorom v rokoch 1720 – 1735 v exile žil a zomrel posledný vodca protihabsburského povstania – František II. Rákóczi.

Najkrajší príklad stredovekých košických hradieb a najväčšia bašta na Slovensku je práve Katova bašta, ktorá chránila jeden zo vstupov do mesta – Maľovanú bránu. V areáli tejto bašty sa nachádza aj kópia tureckého exilového domu posledného vodcu protihabsburgského povstania Františka II. Rákócziho tzv. Rodošto, ktorá vnáša do Košíc čaro orientu.
Pamätný dom Františka II. Rákócziho vznikol ako replika domu, ktorý sa nachádza v tureckom prímorskom mestečku Terikdag – po maďarsky Rodošto. V priestoroch Rodošta je dnes umiestnená stála expozícia Východoslovenského múzea, venovaná tomuto významnému uhorskému kniežaťu. Expozícia návštevníkov oboznamuje s osobou Františka II. Rákócziho, povstaním, ktoré viedol, približuje tiež jeho život vo vyhnanstve, ale aj jeho pohreb v roku 1906, kedy boli Rákócziho pozostatky slávnostne privezené a pochované v Dóme sv. Alžbety. Dominantným exponátom je originálne zariadenie jedálne, ktorej viaceré súčasti vyhotovil sám Rákóczi. Expozíciu dopĺňajú dobové zbrane, výtvarné diela, ukážky povstaleckého mincovníctva, turecký dobový nábytok a rôzne iné predmety viažúce sa k osobe kniežaťa. V roku 2006 bola pred replikou azylového tureckého domu umiestnená socha Františka II. Rákócziho.

Erb mesta

Najstarší a prvý mestský erb v Európe.

Keď vyjdete z Východoslovenskej galérie, vstúpite do malého parku. V jeho prednej časti je umiestnená bronzová plastika košického erbu – najstaršieho a prvého mestského erbu v Európe z roku 1369. Krásny anjel s heraldickými atribútmi rozprestiera svoje anjelské krídla a ako ochranca drží košický erb vo svojich rukách.

Historická radnica

Klasicistická budova Historickej radnice, ktorá nesie aj neskorobarokové prvky sa nachádza na Hlavnej ulici č. 59.

V minulosti stáli na mieste Historickej radnice dva bohaté meštianske domy, z ktorých jeden patril význemnému košickému rodákovi, arcibiskupovi Jurajovi Szathmárimu. Radnica bola postavená až v rokoch 1779 – 1780 podľa plánov bratislavského staviteľa J. Langera. Prepychovosť tejto budovy svedčí o význame vtedajších Košíc. Za povšimnutie stojí priečelie radnice, kde je umiestnený aj erb mesta. V roku 1927 bolo v zadnej časti objektu postavené kino Slovan. Niekoľko desaťročí slúžila budova ako knižnica, od roku 1989 pomenovaná ako verejná knižnica Jána Bocatia, podľa bývalého košického richtára a básnika. Od roku 1997 slúžia priestory Historickej radnice na reprezentačné účely, sídli tu aj Návštevnícke centrum Košice, ktoré poskytuje služby zahraničným aj domácim návštevníkom.

Synagóga na Puškinovej ulici

Ortodoxná synagóga a židovská škola

Na Puškinovej ulici sa nachádza zrekonštruovaná ortodoxná synagóga a priľahlá židovská škola. Stavby sú dielom známeho košického architekta Ľudovíta Oelschlägera a staviteľa Huga Kaboša z konca tridsiatych rokov 20. storočia. Ortodoxná synagóga predstavuje osobitú kombináciu historických prvkov a prvkov orientálnej architektúry spolu s prvkami moderny, predovšetkým kubizmu. Na stenách interiéru synagógy sú ceruzkami napísané odkazy židov, ktorí tam boli zhromažďovaní pred transportmi do koncentračných táborov. Ako jediná synagóga nepretržite plnila svoje bohoslužobné účely. V suteréne priľahlej školy Talmud Tóry bývala kedysi známa pekáreň macesu a nachádzal sa tu aj úkryt pre utečencov z Československa zo severu cez Košice na juh alebo do zámoria.

Miklušova väznica

Kedysi väznica, dnes muzeálna expozícia zameraná na stredoveké trestné právo a súdnictvo, históriu mesta, remeslá a obchod.

Miklušova väznica bola zriadená v priestoroch dvoch patricijských domov nachádzajúcich sa neďaleko Hlavnej ulice, ktoré boli na začiatku 17. storočia adaptované pre potreby mestskej väznice a mučiarne. Svojmu účelu slúžila až do roku 1909. Neskôr bola budova daná do správy Hornouhorského múzea (dnešné Východoslovenské múzeum), ktoré  po komplexnej rekonštrukcii vo vojnových rokoch 1940 – 1942 zriadilo na mieste bývalej väznice expozíciu dejín mesta. Expozíciu stredovekého trestného práva a súdnictva, histórie mesta, remesiel a obchodu tématicky dopĺňa prehliadka zrekonštruovaného Katovho bytu a areálu Katovej bašty.

Urbanova veža

Urbanova veža je druhou najstaršou pamiatkou v Košiciach. Postavená bola v prvej polovici 14. storočia a pôvodne slúžila ako zvonica dómu. Pred vežou sa nachádza zrekonštruovaný zvon Urban, ktorý bol zničený požiarom v roku 1966. 

Dolná brána

Unikátny archeologický komplex ukrývajúci časť mestského opevnenia z 13. storočia.

Pozostatky dolnej mestskej brány boli objavené počas rozsiahlej rekonštrukcie na Hlavnej ulici prebiehajúcej v rokoch 1996-1997. V unikátnom archeologickom komplexe dýchajúcom históriou môžete vidiet pozostatky mestského opevnenia, ktoré vzniklo v druhej polovici 13. storočia a jeho stavba bola ukončená vybudovaním fortifikačných stavieb v rokoch 1706 – 1710.

Štátne divadlo Košice

Budova Štátneho divadla  bola postavená v rokoch 1897 – 1899 v novobarokovom slohu podľa projektu Adolfa Langa. Kupolu budovy zdobí autentická kópia plastiky Aurory – priateľky múz. Hľadisko divadla má lýrovitý tvar a vyznačuje sa bohatou sochárskou a ornamentálnou výzdobou. Kupola hlavnej sály je zdobená úchvatnými výjavmi zo Shakespearovských hier.

Župný dom

Kedysi sídlo Abovsko-turnianskej župy, dnes Východoslovenská galéria

Jedným zo znakov Košických palácov je umiestňovanie erbov na ich hlavné priečelia. Erb bývalej územnej jednotky – Abovsko-turnianskej župy z roku 1558 nesie Župný dom, ktorý slúžil od roku 1779 ako centrum pre túto župu. Dnes sídlo Východoslovenskej galérie v sebe okrem priestorov pre expozície skrýva prekrásnu zasadaciu miestnosť a skvostnú najmenšiu verejnú kinosálu v Košiciach.

História

Mesto Košice už v minulosti patrilo medzi najdôležitejšie obchodné križovatky vtedajšej Európy. Vždy boli centrom Východného Slovenska, ktoré malo v rámci Uhorska významnú pozíciu.
V stredoveku patrilo medzi územia s najvyššou hustotou mestského osídlenia v rámci celého uhorského územia. V 13. storočí sa tu vytvorila asociácia 24 spišských miest, zväzok 5 najdôležitejších miest, takzv. Pentapolitana, asociácia 7 baníckych miest.

Prvá písomná zmienka o Košiciach je z roku 1230. Vďaka obchodne i strategicky výhodnej polohe a udeľovaniu privilégií zaznamenalo mesto rýchly vzostup. Z roku 1307 sa zachovali najstaršie cechové stanovy v krajine a v roku 1369 dostali Košice ako prvé mesto v Európe vlastný mestský erb. Od roku 1347 až do začiatku 18. storočia si po Budíne (dnes súčasť Budapešti) zachovali postavenie druhého mesta Uhorska. Primerane k svojmu hospodárskemu, administratívnemu a politickému významu sa v meste zriadila v roku 1657 univerzita.

Historické centrum Košíc bolo do 18.storočia opevnené hradbami. Dnes ho tvorí takmer kilometer dlhá pešia zóna obkolesená skvostnými historickými budovami, ktoré obývali stredovekí králi, grófi a významní predstavitelia šľachty. Centrum plné legiend a príbehov, paláce bohatých šľachticov sa striedajú s domami remeselníkov, kostoly a kostolíky, námestia a úzke uličky, ktoré si pýtajú pohľady okoloidúcich. V tomto centre sídliace výstavy odhaľujú obrovský kus histórie mesta, vedy, kultúry a umenia.
Pôvodné stredoveké námestie je dnes dominantou vytvárajúcou najväčšiu mestskú pamiatkovú rezerváciu na Slovensku.

Historicky a architektonicky úchvatné budovy lemujú skvostné centrum mesta, ktoré svojim dokonalým tvarom pripomína veľkú šošovku, cez ktorú môžete aj Vy nahliadnuť do sveta dejín.

MÍĽNIKY KOŠICKÝCH DEJÍN

1369 – prvý mestský erb v Európe
1988 – Košice sú ako jedno z 3 miest na svete vyhlásené OSN za Mesto mieru
2013 – Európske hlavné mesto kultúry
2016 – Európske mesto športu
2018 – UNESCO City of Media Arts
2019 – Európske hlavné mesto dobrovoľníctva

Múzeá

Podzemné archeologické múzeum

Komplex podzemného múzea s pôvodným vstupom do mesta a pôvodnými hradbami z 13. až 15. storočia odhalenými počas rekonštrukcie Hlavnej ulice v roku 1996. Okrem hradieb tu nájdete aj artefakty z Dómu sv. Alžbety a pozostatky bývalých kanálov. Konajú sa tu aj rôzne podujatia a súkromné akcie.

Otváracie hodiny: máj – september: utorok – nedeľa 10:00 – 18:00

A: Pod hlavnou ulicou
W: www.visitkosice.org
T: +421 (0)55 625 88 88
E: visit@visitkosice.org

Myšlianske obecné múzeum

Múzeum v budove bývalého myšlianskeho kláštora sa nachádza v neďalekej dedinke Nižná Myšľa, kde sa v roku 1977 realizoval komplexný výskum starobronzovej osady a pohrebiska – najstaršieho osídlenia Slovenska. Nenechajte si ujsť prehliadku predmetov, ktoré mali lovci sobov a mamutov vo svojich domoch a s ktorými pochovávali svojich blízkych, napríklad aj najznámejšiu a najstaršiu slovenskú hračku – hlinený vozík – a zároveň preskúmajte podzemné katakomby kláštora.

Otváracie hodiny: otvorené na požiadanie

A: Nižná Myšľa, 10 km od Košíc
W: www.niznamysla.sk
T: +421 903 483 750
E: info@niznamysla.sk

Východoslovenské múzeum v Košiciach

Podzemný trezor pre Košický zlatý poklad, drevený kostolík z Kožuchoviec na Námestí maratónu mieru 2, stále expozície Príroda Karpát a Storočia v umení v budove na Hviezdoslavovej 3, orientálny pamätný dom Františka II. Rákócziho – Rodošto, expozícia Stredoveká fortifikácia mesta v temných kazematoch Katovej bašty a pútavá a strašidelná prehliadka Košické storočia v Miklušovej väznici.

A: Košický zlatý poklad: Námestie Maratónu mieru 2, Košice
Miklušova väznica/ Katova bašta: Pri Miklušovej väznici 10
Rodošto: Hrnčiarska 7, Košice

Otváracie hodiny: máj – október: utorok – sobota 9:00 – 17:00, nedeľa 14:00 – 18:00, november – apríl: utorok – sobota 9:00 – 17:00, sobota 13:00 – 17:00

W: www.vsmuzeum.sk
T: +421 (0)55 622 03 09
E: info@vsmuzeum.sk

Pamätná výstava Sándora Máraiho

Pamätná výstava Sándora Máraia bolo odovzdaná verejnosti 22. januára 2019. V máji v roku 1998 bola na prízemí budovy otvorená Pamätná izba Sándora Máraia, v ktorej bolo prezentovaných niekoľko výstav o živote a diele slávneho košického rodáka. Táto skromná izba je nahradená jedinečnou a dlho očakávanou výstavou, ktorej cieľom je dôstojná reprezentácia Sándora Máraia v meste s ústredným postavením v jeho živote. 

Otváracie hodiny: denne okrem pondelka od 10:00 – 17:00; posledný vstup je možný o 16:00.

A: Mäsiarska 35, Košice
W: www.maraisandor.eu
T: +421 (0)55 728 7303
E: info@maraisandor.eu
FB: fb.com/MaraiSandorKassa

Slovenské technické múzeum            

Jediné múzeum na Slovensku zamerané na históriu techniky s mnohými expozíciami: hutníctvo, strojárstvo, baníctvo, kováčstvo, geodézia – kartografia, história oznamovacej techniky a fyziky. Súčasťou je aj energetické oddelenie Aurela Stodolu – parné, spaľovacie a vodné motory a Sieň elektrických výbojov. Expozície dopĺňa interaktívne vedecko-technické centrum pre deti a mládež.

Otváracie hodiny: utorok – piatok 9:00 – 17:00, sobota – nedeľa 12:00 – 17:00

A: Hlavná 88, Košice
W: www.stm-ke.sk
T: +421 (0)55 622 40 35
E: stmke@stm-ke.sk

Planetárium

Planetárium ponúka možnosť zhliadnuť cez 5000 hviezd, slnečnú sústavu, severnú a južnú hviezdnu oblohu. Astronomické programy sú zamerané na orientáciu na oblohe a mytológiu súhvezdí.

Otváracie hodiny: utorok – piatok 9:00 -17:00; realizácia programu v planetáriu je podmienená účasťou 10 platiacich osôb.

A: Slovenské technické múzeum, Hlavná 88, Košice
W: www.stm-ke.sk
T:  +421 (0)55 726 06 56
E: stmke@stm-ke.sk

Programy pre verejnosť je nutné si overiť vopred na tel. č. +421 (0)55 726 06 56 alebo +421 (0)55 622 40 35

Múzeum letectva Košice

Prezentácia vzácnej kolekcie spaľovacích a prúdových motorov, originály stíhacích lietadiel a vrtuľníkov, repliky historických lietadiel. Expozície: Počiatky letectva do roku 1945, Letecké technológie – vývoj leteckých konštrukcií, Galéria prezidentských lietadiel, originály lietadiel z európskych krajín, USA i Číny, história cestnej dopravy. Patrí k ojedinelým múzeám svojho druhu v Európe.

Otváracie hodiny: utorok – nedeľa 9:00 – 16:00

A: Letisko Košice
W: www.stm-ke.sk
T: +421 (0)55 683 22 72, +421 (0)903 747 595
E: muzeumletectva@stm-ke.sk

NOSTALGIA Cassovia Oldtimer

Múzeum predstavuje súkromnú zbierku historických automobilov, ktoré vás vrátia späť do starých dobrých čias. Okrem samotných automobilov nájdete v múzeu aj predmety dennej potreby, ktoré boli súčasťou bežného života Košičanov a pre mnohých sú ikonou ich detstva či mladosti.

Otváracie hodiny: Rezervácia na požiadanie minimálne jeden deň vopred pre skupiny do 15 osôb.

A: Alvinczyho 28
W: www.cassoviaoldtimer.sk
E: info@cassoviaoldtimer.sk

SteelPark

Steel PARK predstavuje množstvo originálnych exponátov, ktoré majú ambíciu pútavou a zábavnou formou pritiahnuť záujem detí a mládeže o vedu, techniku a moderné technológie. Možnosť zapojiť sa priamo do rôznych pokusov či sledovať fyzikálne zákony hravou formou zaručia, že sa v múzeu nebudú nudiť ani deti, ani dospelí. Fantázii sa v tomto múzeu medze nekladú!

Otváracie hodiny: Rezervácie pre skupiny nad 15 osôb pondelok – piatok 9:00 – 13:00 / pre verejnosť streda – piatok 14:00 – 18:00 / pre verejnosť sobota – nedeľa 14:00 – 18:00

A: Kukučínova 2, Košice
W: www.steelpark.sk
T: +421 (0)55 300 93 00
E: info@steelpark.sk

Galérie

Východoslovenská galéria

Východoslovenská galéria vznikla v roku 1951 ako prvá regionálna galéria na Slovensku. Jej hlavným sídlom je bývalý Župný dom na Hlavnej 27 a druhým je meštiansky dom na Alžbetinej 22. Hlavným poslaním Východoslovenskej galérie je ochrana a prezentácia zbierky a dokumentovanie výtvarnej scény a výtvarného života vo východoslovenskom regióne. V súčasnosti galéria eviduje vyše 7000 diel. Zbierkový fond okrem reprezentatívnej zbierky umenia 19. a 20. stor., poskytuje aj prehľad o umení na Slovensku od 20. stor. až po súčasnosť. Vo svojich veľkorysých priestoroch prezentuje širokú tematickú a štýlovú ponuku nového, starého, domáceho, ale aj medzinárodného umenia. Bohatý sprievodný program ako komentované prehliadky, detské tvorivé dielne alebo odborné prednášky ponúkajú zaujímavé možnosti trávenia času priamo v priestoroch galérie.

Otváracie hodiny: utorok – nedeľa 10:00 – 18:00

A: Výstavné siene na Hlavnej 27, Košice
Výstavné siene na Alžbetinej 22, Košice
W: www.vsg.sk
T: +421 (0)55 681 75 11

Múzeum Vojtecha Löfflera

Galéria zriadená v dome významného košického sochára Vojtecha Löfflera hostí nielen stálu výstavu jeho sôch a ojedinelú zbierku autoportrétov výtvarných umelcov, ale vytvára priestor aj na prezentáciu súčasného ale aj staršieho umenia zo Slovenska, Európy i zo sveta.

Otváracie hodiny: utorok – sobota 10:00 – 18:00, nedeľa 13:00 – 17:00

A: Alžbetina 20, Košice
W: www.lofflermuzeum.sk
T: +421 (0)55 622 30 73, +421 (0)55 622 32 34
E: lofflermuzeum@gmail.com

„Kotolňa“

„Kotolňa“ je príkladom nového kultúrneho priestoru, zameraného na neočakávané spojenia medzi rôznymi žánrami, a poskytujúceho neustálu podporu miestnej umeleckej scéne.

Otváracie hodiny: Kotolňa je priestor eventového typu. Otváracie hodiny závisia od aktuálneho programu galérie.

A: Strojárenská 3, Košice
W: www.divebuki.sk
E: info@divebuki.sk

Šopa Gallery

Šopa Gallery je komorný priestor pre prezentáciu súčasného autorského umenia. Galéria je orientovaná najmä na mladú generáciu slovenských a zahraničných výtvarných umelcov so zameraním na rôznorodosť umeleckých prístupov, čím vytvára originálny celoročný program. Rovnako dôležitým aspektom je edukačný prínos, ktorý poskytujú workshopy, diskusie a prednášky.

Otváracie hodiny: Otváracie hodiny: pondelok – piatok 16:00 – 18:00 alebo na požiadanie

A: Hlavná 40, Košice
T: +421 (0)911 224 391
E: E: info@sopagallery.sk

DIG Gallery

DIG Gallery už od roku 2012 slúži ako alternatívna platforma na prezentáciu súčasných foriem digitálneho a mediálneho umenia. DIG Gallery sa sústreďuje najmä na mapovanie a popularizáciu tohto typu umenia, nadväzovanie miestnych i medzinárodných vzťahov, podporu umeleckej praxe i kreativity všeobecne.

Otváracie hodiny: DIG Gallery je galéria eventového typu. Otváracie hodiny závisia od aktuálneho programu galérie.

A: Strojárenská 3, Košice
W: www.diggallery.sk
E: info@diggallery.sk

Otvorená mestská galéria

Otvorená mestská galéria (O.M.G.) je koncept galérie vo verejnom priestore, ktorej majoritnú časť tvoria muralistické maľby na fasádach domov. Prioritným zámerom je estetizácia verejného priestoru, ktorej prirodzenými a očakávanými efektmi sú úbudok vizuálneho smogu a kultúrna osveta. V súčasnosti sú Košice jediným mestom na Slovensku s tak špecifickým projektom. Súčasťou tejto netradičnej galérie je aj dielo od poľského umelca M-CITI WARAS, ktoré v roku 2013 získalo ocenenie za najlepšie street artové dielo.

Otváracie hodiny: kedykoľvek

A: celé Košice

VUNU Gallery

Voľným okom najviditeľnejšia aktivita kultúrnej organizácie VUNU, ktorej cieľom je prinášať výstavy mladého súčasného vizuálneho umenia.

Otváracie hodiny: pondelok – piatok 17:00 – 19:00

A: Hlavná 20, Košice
T: +421 902 155 011
E: nikolas@vunu.sk

Ďalšie galérie

Galéria Eckerdt / Kováčska 33
Otváracie hodiny: utorok, streda a piatok 14:30 – 17:30

Make Up Gallery /Hlavná 20 / makeup.tumblr.com
Otváracie hodiny: streda – nedeľa 15:00 – 19:00

Mihal Gallery / Pri prachárni 5 / www.hotelmuza.sk

Otvorené na požiadanie a počas výstav:

NOVA Photogallery/ Hlavná 48 / www.vkjb.sk
Rotunda / Zbrojničná 6 / www.suvke.sk

Divadlá

Štátne divadlo Košice

Štátne divadlo Košice je domovom činohry, baletu, opery i operety. Divadlo má dve scény, tá hlavná sa nachádza v historickej budove postavenej v roku 1899, a malá neďaleko, v budove postavenej v štýle art deco.  Počas jednej divadelnej sezóny sa tu priemerne odohrá 6 premiér rôznych divadelných žánrov. Kvalitu divadelných vystúpení oceňujú nielen návštevníci, ale aj odborníci z radov kritikov.
Adresa: Historická budova: Hlavná 58, Košice

Malá scéna: Hlavná 76, Košice
T: +421 (0)55 245 22 00
E: sdke@sdke.sk
W: www.sdke.sk

Divadlo Thália Színház

Divadlo Thália pôsobí ako zájazdové divadlo. Zo svojich 160 – 170 predstavení počas roka odohrá asi 60 v Košiciach, ostatné na rôznych miestach Slovenska. Často hosťuje aj v Maďarsku. Divadelné predstavenia sú prevažne v maďarskom jazyku.
Adresa: Mojmírova 1, Košice
T: +421 (0)55 622 41 24
E: info@thaliaszinhaz.sk
W: www.thaliaszinhaz.sk

Bábkové divadlo

Bábkové divadlo bolo založené v roku 1959 ako štvrté svojho druhu na Slovensku. Odvtedy divadlo odohralo viac než 180 hier s viac než 10 000 reprízami, a je jediným profesionálnym bábkovým divadlom na východnom Slovensku.

Adresa: Alžbetina 38, Košice
T: +421 (0)55 622 04 55
E: vstupenky@bdke.sk
W: www.bdke.sk

ĎALŠIE DIVADLÁ

Staromestské divadlo
Stará baštová 1/ www.staromestske-divadlo.sk
Voľné združenie umelcov, pripravujúce predstavenia pred dospelých, deti aj mládež, je organizátorom výnimočného multižárnového podujatia Imaginácie.

Divadlo na Peróne / Nižná úvrať 25 / www.naperone.sk
Profesionálne nezávislé divadlo, ktoré v Košiciach kontinuálne pôsobí a tvorí od roku 2005.

Romathan / Štefániková 4 / www.romathan.sk
Profesionálne rómske divadlo pôsobiace v Košiciach.

Máraiho dom

Pamätná výstava Sándora Máraia sa otvorila 22. januára 2019. V máji v roku 1998 bola na prízemí budovy otvorená Pamätná izba Sándora Máraia, v ktorej bolo prezentovaných niekoľko výstav o živote a diele slávneho košického rodáka. Táto skromná izba je nahradená jedinečnou a dlho očakávanou výstavou, ktorej cieľom je dôstojná reprezentácia Sándora Máraia v meste s ústredným postavením v jeho živote.