Oldal kiválasztása

Sárospatakot a múlt században Bodrogparti Athénnek nevezték. A magyar kultúrában, nevelésben és
történelemben betöltött szerepének fényében, múltja és hagyományokra épülő jelene alapján az
iskolaváros rászolgált erre a névre. Sárospatak már az őskorban is lakott volt. 1201-ben városi
kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé).
Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Sárospatak Zsigmond
királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-
ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált
Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási
intézménye volt. 1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak
másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző
Főiskola, jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Campusa.) Sárospatak megőrizte a
középkori város úthálózatát és struktúráját. A mai városkép Makovecz Imre építész munkájának
hatása, aki több jelentős épületet tervezett, köztük a Művelődés Házát és az Árpád Vezér
Gimnáziumot. A műemlékekben gazdag várost nemzedékekre fontos kulturális centrummá tette
Református Kollégiuma, amely a 16. század közepétől az oktatás egyik legerősebb magyarországi
bástyája volt. Sárospatak katolikus szentet is adott az országnak és a keresztény világnak. 1207-ben itt
született II. Endre király lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet. A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két
Bodrog-parti mezőváros, a jobbparti Sáros-Nagy- Patak és a balparti Sáros-Kis- Patak egyesülésével.
1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1965-ben
pedig Végardót. Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi
jellege miatt csábító turistacélpont.

 

Látnivalók:

MNM Rákóczi Múzeuma: Magyarország egyik leghíresebb vára, a sárospataki Rákóczi-vár hazánk
legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, egyben az ország legjelentősebb Rákóczi
kultuszhelye. A vár története mellett megismerhető benne a „Rákócziak dicső kora,” I. Rákóczi
György ágyúöntő műhelye, a vár udvaráról pedig csodálatos kilátás nyílik a Bodrog folyóra. A várat
évszázadokon át építették, bővítették, így különböző korok stílusjegyeit viseli magán. Fénykorát a 17.
században élte, amikor a Rákóczi-család birtokában volt. A Bodrog partjáig lenyúló parkban álló, nagy
tömegű váregyüttes történelmi magja a késő reneszánsz, ötszintes Vörös-torony. Körülötte ötszögű,
ma már csak maradványaiban látható, olaszbástyás védőfal húzódott. A lakótoronyhoz csatlakozó, 16-
17. századi épületszárnyak négyszögletű udvart fognak közre. Az ún. Perényi-szárny reneszánsz
stílusú kereteléseit és a Lorántffy-lodzsát a magyar építészettörténet legszebb emlékei közé sorolják.

Szent Erzsébet szobra: A vártól néhány méterre áll, az Árpád-házi királylánynak emléket állító
szoborcsoport azt szimbolizálja, hogy a Türingiába férjhez adott Erzsébet lóháton többször megtette a
Sárospatak és Wartburg vára közötti sok száz kilométeres utat.

Sárospatak Bazilika Minor: A Szent Erzsébet téren áll Észak-Magyarország egyik legnagyobb
gótikus csarnoktemploma, a római katolikus Vártemplom, amelyet az 1400-as évek végén építettek.
Az évszázadok során bővítették, barokk boltozatát, karzatát, tornyát a 18. században kapta, ma is itt
található hazánk legnagyobb – 16 m-es – faoltára. Déli oldalán burkolati jelölés jelzi a 11. századi, 7 m
átmérőjű körtemplom, a rotunda napvilágra került alapfalait.

Szent Erzsébet Ház: A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a
Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött
láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza,
ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában
kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal,
rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

Sárospataki képtár: A Sárospataki Képtár gyűjteményei elsősorban a 20. századi magyar művészet
bizonyos korszakait reprezentálják. A muzeológiai tevékenységen túl jelentős a képtár kiállítóifunkciója is. A több mint 350 m2-es kiállító teremben rendszeresen, évente 4-5 alkalommal, rendeznek
képzőművészeti kiállításokat.

Makovecz épületek: Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet
egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke. A híres építész 1965-ben
érkezett Sárospatakra hogy a vár mellett álló, romjaiban hagyott kolostort és templomot rendbe hozza,
és azt Borostyán vendégfogadónak alakítsa át. Az épületet azóta jelentősen átalakították. A következő
sárospataki munka 1969-ben a Bodrog Áruház. Néhány év múlva ismét tervezett Sárospatakra A
Művelődés Házát, de építettek lakóháztömböt és középiskolát is tervei alapján. Az Árpád Vezér
Gimnázium körbevevő négy saroktorony a sárospataki vár mintájára született, és vertikális hangsúlyt
ad az épületnek.

Református Kollégium és Nagykönyvtár: Az ország egyik leghíresebb református tanintézménye a
sárospataki kollégium, számtalan híres magyar ember iskolája, a ma is működő gimnázium épületében
az érdekes iskolatörténeti kiállítás mellett a gyönyörű, Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár a
legszebb látnivaló.

Megyer-hegyi tengerszem: A Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország
legszebb természeti csodája. A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani
malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot. A tó legnagyobb mélysége 6,5
m, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. A lélegzetelállító
szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg

Végardó Fürdő: Sárospatak kincset érő termálvizére kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. Az első
medencét, mely fából készült a Bodrog folyó partján alakították ki. Két évvel később a jelenlegi fürdő
területén társadalmi munkával épült az első, meszelt falú medence. Legutóbb 2009-ben indult
nagyobb felújítás a fürdőben, és azóta megújult környezetben, kibővült szolgáltatásokkal várja
vendégeit. A beruházás részeként készült el az „Acapulco” medence, a bébi pancsoló és a baba-,
mama pihenő. A sportolási lehetőséget a vízi foci biztosítja. A feltöltődést segíti a szauna és a
masszázs is. A 2014-ben átadott „végtelenített csúszda" után, 2015-ben három új csúszdával bővült a
fürdő – a piros anakonda és a kék kamikáze között egy 3 pályás családi csúszdán élvezhetik a
vendégek a száguldást. 2017-ben Szanuna Világgal bővült a fürdő, a szolgáltatás kiválóan kiegészíti a
téli termálfürdőzők igényeit.